most látom a fotón, hogy az egyik alkatrész nem jó helyre került... |
![]() |
a minta |
Egyeztetés, szín, méret, íz... végül abban maradtunk, hogy a torta maximális mérete akkora lesz, amekkora az én hűtömbe befér, mert nem volt rá lehetőségem, hogy a szállítás előtt tegyem össze akár két részletből a tortát. Így maradt a végleges mérete-jobban mondva a hossza- 60 cm. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy elég hosszú és kissé labilis legyen....a tálcán.
Van/volt egy rémálmom, mindig megjelent szemeim előtt az aktuális torta készítése közben, mint a filmekben vagy vicces videókon, hogy a torta kiesik a kezemből mondjuk az átadás előtt. Történt valami hasonló, szerencsére csak hasonló. Megérkeztek a tortáért. Felkapom a kabátomat, cipőmet, Férj segít kioperálni a hűtőből, ajtót nyitni készül, kezemben a torta. Hiába próbáltam úgy fogni alól, hogy megtámasszam, a tálca mégis meghajlott.... a torta a gitár nyakánál szinte kettéhajlott, a húrok meg darabokra törtek.... éreztem én, hogy máshogyan kellett volna azokat kivitelezni, de megnyugodtam, hogy ez akkor is előfordulhatott volna. Ha glazúrból készül is ugyanúgy megkeményedett és tört volna el a mozgatástól. Bár volt otthon vékony drót is, de nem akart szépen kifeszülni (vagy csak én voltam a béna). Szóval kisebb infarktust és óriási sikítást követően próbáltam magamhoz térni és leszedni a húrok romjait miközben a tortát már várták... Idő sajnos nem volt már, hogy újabb húrokat készítsek a tortára így nagy lelkiismeretfurdalás közepette vittem a tortát és közöltem a tényeket. Szerencsém volt, hogy húrok nélkül sem volt annyira csupasz a torta és a visszajelzésből az Ünnepeltnek is tetszett. Én még készítettem róla "egészben" is fotót. Örülök azért, hogy így is elnyerte a tetszését az Ünnepeltnek, de nagyon sajnálom ezt a bakit. Féltem, hogy ezt nem kerültem azért majd el.
Belül síma piskótát töltöttem meg mogyorós trüffel krémmel.