Brokkilis kéksajtos gnocchi Blogkóstolóra

A Blogkóstoló 20. fordulójának házigazdája Serpenyó Virtuóz aki ez alkalommal Fűszermánia blogját sorsolta ki nekem. Ahogy nézelődtem a receptek között, erre a Brokkolis-kéksajtos gnocchi-ra találtam. A Kéksajtot imádom, a gnocchit szintén, így tökéletes választásnak véltem. Én főételként fogyasztottam, Férj pedig hús mellé, köretnek. Némi változtatást eszközöltem a recepten: a szószba kevertem egy kevés apróra tört brokkolit is. A sütés előtt nekem elég hígnak tűnt a szósz, de a sütés után pedig már szinte túlzottan besűrűsödött. A megoldás: vagy kevesebb szósszal (kevesebb tejet használva) készítjük és nem sütjük össze vagy rövidebb sütés is elég neki, éppen csak annyi, hogy összerottyanjon. Azért így is elfogyott és nagyon finom volt.:-)

Hozzávalók:
50 dkg gnocchi (félkész)
15 dkg kéksajt (én most Gorgonzolát használtam)
1,5-2 dl tej
1 gerezd fokhagyma reszelve
só
őrölt fehérbors
kaukkfű
borsikafű
őrölt szerecsendió

A brokkolit kis rózsákra szedjük és sós vízben (tehetünk bele a fűszerekből is, én a kakukkfűből és a borsikafűből is tettem bele) roppanósra főzzük.
A kéksajtot összetörjük vagy morzsoljuk és egy kevés olíva olajban elkezdjük olvasztani. Hozzáöntjük a tejet, hozzáadjuk a fűszereket és kevergetve felolvasztjuk benne teljesen a sajtot. A brokkoliból kiszedünk egy pár rózsát és összetörjük, vagy botmixerrel belekeverjük a szószba.
A gnocchit enyhén sós vízben megfőzzük és leszűrjük.
Egy tűzálló tálat kivajazunk és beleöntjük a megfőtt gnocchit, elrendezzük a tetején a brokkolit és ráöntjük a sajtszószt. Egy kevés sajtot is reszelhetünk rá (én egy kicsi parmezánnal szórtam meg) és előmelegített sütőben összesütjük.

Azonnal süthető és ehető, puha mézeskalács

Volt már próbálkozásom a mézeskaláccsal (vagy mézeskalács jellegű sütivel) így is, úgy is és többféle formában. Volt, hogy mézeskalács házikót készítettem, de ahhoz nem ez a puha tészta kell (a fenyőfára való díszeknek sem). Volt, hogy muffin formájában készült és volt olyan is, hogy a kekszeket Adventi koszorú vagy ültetők készítéséhez is használtam. Azonban már régóta kerestem egy olyan igazán puha mézeskalács receptjét, amit egyből lehet enni és semmiféle "cselt" nem kell bevetni, hogy puha maradjon. Nincs alma a fémdobozban, nincs ropogás csak a puha mézeskalács és az öröm az arcokon, hogy igen, megcsináltuk! :-) A receptet Wise Lady-nél találtam és nagy köszönet érte.
Több dolog is a recept mellett szólt és nem csalódtam benne:
- Nem kell pihentetni éjszakákon át. Mindössze 10 percig.
- 8, azaz nyolc percig kell sütni.
- Azonnal fogyasztható és nem törik bele a fogunk, mert nagyon jó puha.
Kell ennél több? Csak annyi, hogy nekiálljatok a sütésnek és a díszítésnek ha úgy van hozzá kedvünk! ;-)

Hozzávalók:
30 dkg finomliszt
5 dkg rétesliszt
15 dkg méz
10 dkg porcukor
1-2 teáskanál kakaó (a színe miatt)
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
6 dkg puha vaj
1 egész tojás + 1 tojás sárgája
2 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék

A száraz hozzávalókat összekeverjük egy tálban és a puha vajat elmorzsoljuk benne. A mézet felmelegítjük (kb 50-60 fokosra, én mikróba tettem egy 20-25 másodpercre) és hozzáadjuk a lisztes keverékhez a tojásokkal együtt. Alaposan összekeverjük a tésztát. Ha nem áll össze, akkor egy kevés vizet adhatunk hozzá. Jó puha állagú tésztát kapunk amit 10 percre hűtőbe teszünk.
A kis pihentetés után 3 részletben dolgozzunk a tésztával (amelyik még a sorára vár, az a hűtőben várhat) enyhén lisztezett deszkán kb 5 mm vastagságúra nyújtjuk és tetszés szerint kiszaggatjuk.
170 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben sütjük 8 percig.

Tipp:
- Figyeljünk arra, hogy ne rakjuk őket nagyon közel egymáshoz, mert sütés közben kicsit megnőnek.
- A sütőből kivéve még nagyon puhák és olyan érzésünk van, hogy még lehet, hogy sütni kellene, de ne tegyük! Így lesz nagyon finom, puha.
- Miután megsült, szedjük át egy sima felületre, rácsra akár vagy tálcára.


Az íróka receptjét is innen használtam, az is nagyon szuper!
Hozzávalók:
1 tojás fehérje
150 g porcukor

A tojás fehérjét nagyon kemény habbá verjük, majd először egy kevés cukrot adunk hozzá, azzal tovább verjük majd a többi porcukrot két részletben hozzákeverjük. Végül sűrű és tartós habot kapunk.
Vastagabb zacskó sarkába (én fagyasztóba valót használtam) töltjük a habot, de inkább több részletre osztva használjuk és pici lyukat vágunk a zacskón. Tetszés szerint díszítjük a kihűlt mézeskalácsokat, esetleg cukrokat is használhatunk hozzá. Amíg teljesen megszárad az kb fél óra, egy óra.

Barazik Al Sham, a szíriai szezámos keksz

Nagyon szeretek különböző nemzetek konyháiból ételeket kóstolgatni, kipróbálni, főzni. Ezt a kekszet volt szerencsém először eredeti és ráadásul házi készítésben megkóstolni. Azonnal beleszerettem és természetesen elkértem a receptet is. Nem is vártam sokáig az elkészítésével és otthon is nagy sikere volt.
Ez egy szíriai specialitás, az úgynevezett Barazik, szezámos kiadásban. Ugyanis van olyan verzió, amikor a keksz másik oldalát apróra tört pisztáciában is megforgatják. Ahogyan olvasgattam a többi receptet és beszélgettünk is róla, többféle ízesítésben készítik és van, aki tojást is tesz a tésztájába. Nekem így jó, ahogyan van és az ánizsos fűszerezés lett a szívem csücske.
Köszönöm a kekszet és a receptjét is Ali!

Hozzávalók:
50 dkg liszt
25 dkg vaj (nem margarin!)
17 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
1 kávéskanál sütőpor
1/2 kávéskanál fahéj
2-3 (csapott) teáskanál őrölt ánizs
1 evőkanál olaj
1 csipet só
kb 10-15 dkg szezámmag

Összekeverjük a lisztet a porcukorral, a vaníliás cukorral, a sóval, a sütőporral, a fahéjjal és az ánizzsal. Hozzáadjuk a puha vajat és az olajat majd annyi vizet adunk hozzá, hogy összeálljon a tészta (linzer állagú tésztát kapunk). Érdemes fokozatosan adagolni hozzá a vizet.
Hűtőbe tesszük 20-30 percre majd nagyobb diónyi méretű gombócokat formázunk belőlük amit az ujjunkkal vékonyra kilapítunk (nekem az vált be, hogy sütőpapíron tettem meg mindezt, úgy nem ragadt le) és az egyik felét szezámmagba mártjuk.
Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket és 160 fokra előmelegített sütőben kb 10 perc alatt megsütjük őket.

Pogácsa a semmiből, avagy kacsazsíros burgonyás pogácsa

 

Úgy történt ez a pogácsa, hogy sütöttem az előző bejegyzésben található túrós sütit és szerettem volna még valami sósat is sütni. Csak éppen nagyon semmi olyan alapanyagom nem volt hozzá, amiből pogácsát szoktam sütni. Így próbáltam rögtönözni és valami mentőmegoldást kitalálni. Főztem burgonyát és azzal a pár korty tejjel gazdálkodtam ami volt (ilyen is ritkán van, hogy nincs otthon tej, se tejföl, se sajt). Viszont a főtt burgonya és a kacsazsír megmentette a helyzetet és nagyon finom pogácsa sült ki belőle másnap reggel. Mert előző este csak összeállítottam a tésztát és másnap reggel csak kivettem a hűtőből és már sütöttem is.

Hozzávalók:
40 dkg liszt
3 dkg élesztő
3 darab közepes méretű burgonya megfőzve, áttörve
10-15 dkg (kacsa)zsír
fél dl tej
2 teáskanál só
1 tojás sárgája + 1 tojás a kenéshez

A tejet meglangyosítom és egy csipetnyi cukrot teszek bele, elkeverem benne majd belemorzsolom az élesztőt és felfuttatom.
A liszthez adom a sót, a zsírt, a tojást, a megfőtt, áttört burgonyát és a felfutott élesztővel együtt alaposan összegyúrom a tésztát. Jó puha tésztát kell kapnunk, de ha szükséges (ha nagyon ragacsos a tészta), akkor egy kevés lisztet adhatunk még hozzá. Folpackkal letakarva hűtőbe teszem egy éjszakára.
Másnap a tésztát kivesszük a hűtőből és átgyúrjuk, majd 1,5-2 ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Tetszés szerint berácsozzuk és kiszaggatjuk. (érdemes a sütés előtt egy kicsit hagyni a pogácsákat, hogy szobahőmérsékletűre melegedjenek, addig előmelegíthetjük a sütőt)
A felvert tojással megkenjük őket és tetszőlegesen magokkal vagy akár sajttal is megszórhatjuk a tetejét.
170-180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben megsütjük őket.

Az alj nélküli túrós sütemény

Nagyon szeretem a túrós sütiket és az utóbbi időben szinte csak ilyen süteményeket készítettem (ahogy visszanéztem a fotókat, akkor jöttem rá), majd hozom is őket szépen, sorban. Ezt a lepényt vagy pitét, kinek hogy tetszik - bár szerintem az alj nélküli a legjobb kifejezés, ugyanis nem készítünk hozzá külön tésztából sem alját, sem tetejét - a Kifőztük magazin novemberi számában láttam, Szepyke készítette. Az én ízlésemhez igazítva még egy kis cukrot elbírt volna, de ezt utólag a porcukorral való megszórással pótoltam. Így pont jó volt, de legközelebb egy kicsivel több cukrot fogok a "tésztába" tenni.

Hozzávalók: (a recept 25*25 cm-es magas falú tepsihez szól)
50 dkg túró
1 nagy pohár tejföl (45 dkg)
8 tojás
7 evőkanál liszt
7 evőkanál cukor (ebből 1 evőkanál - vagy egy kis zacskó - lehet vaníliás cukor is)
10 dkg vaj
egy citrom reszelt héja

A túrót összekeverjük (én kézi mixert használtam) a tejföllel és egyenként belekeverjük a tojásokat is. Hozzáadjuk a lisztet, a cukrot, a puha vajat, majd alaposan összekeverjük az egészet.
Vajjal kikenjük a tepsit és beleöntjük a túrós masszát majd 170-180 fokra előmelegített sütőben 25-30 perc alatt készre sütjük. Érdemes azért tűpróbával ellenőrizni.
Mindenképpen forrón szeleteljük fel a tepsiben és úgy hagyjuk kihűlni a süteményt.
Porcukorral megszórva tálaljuk.

Croque Madame - Blogkóstolóra

A Blogkóstoló mostani Háziasszonya Fűszermánia Gabi aki A tetovált lány konyháját sorsolta ki nekem. A blogja nem volt ismeretlen számomra, de ahogy jobban belemerültem és nézelődtem, megtaláltam nála is a franciák fantasztikus melegszendvicsét. Már régóta szemeztem vele és most aztán tényleg eljött az ideje, hogy elkészítsem.
Annyit változtattam csak a recepten, hogy dupla adag mártást készítettem és a szendvicseket nem serpenyőben hanem sütőben sütöttem ropogósra.

Ha nem bánjátok akkor leírom ennek a mesés szendvicsnek a történetét is. Nem hiába, ezek a franciák tudnak valamit. Még egy melegszendvicset is fel tudnak öltöztetni nem is akárhogyan, de beszéljenek majd a képek és el ne felejtsétek kipróbálni, megkóstolni! Nagyon megéri!

A Croque Monsieur tulajdonképpen egy egyszerű melegszendvics, amit Franciaországban minden bisztróban ehetünk. Egyszerű melegszendvics,  de általában úgy csinálják, hogy nem közönséges táplálkozást, hanem gasztronómiai élményt jelent elfogyasztása. Eredetéről azt mesélik, hogy egy  munkás egyszer a kemencén felejtette uzsonnára vitt sajtos-sonkás szendvicsét, és így keletkezett a nagy találmány: kicsit megolvasztva még jobb lett.
Nem nehéz itthon sem elkészíteni. Fontos, hogy jó alapanyagokat használjunk. A kenyér ne a szokásos hajszálvékony toastkenyér legyen, hanem emberesebb szeletek.
Ha jól sikerült, kívül ropogós a kenyér, ezt jelenti az elnevezés első szava. Croquer = ropogtatni. Belül viszont olvad az ízes sajt (sajt, aminek íze is van, nem trappistát, nem háromszögű mackófélét, hanem  legalább emmentálit, de legjobb, amit a franciák általában használnak: gruyere-t), keveredik a sonka és a mártás ízével. 
Az élvezet fokozásához létezik egy női változata is, a Croque Madame. Nem azért lesz még finomabb, mert hölgytársaságban fogyasztjuk, hanem mert a tetejére még egy tükörtojást is teszünk. Ez a névadót annak idején, vagyis jó 100 évvel ezelőtt a korabeli divatos kalapviseletre emlékeztette.
(Forrás: mindmegette.hu)

Hozzávalók:
2 evőkanál vaj
2 púpozott evőkanál liszt
4 dl tej
só
őrölt szerecsendió
1 teáskanál (francia) mustár
1 tojás sárgája

kenyér
sonka
sajt (reszelve vagy szeletelve)
tojás

A vajat megolvasztjuk és a lisztet hozzáadjuk majd folyamatos kevergetés mellett egy kicsit megpirítjuk, éppen csak egy kis színt kapjon. Kis részletekben hozzáöntjük a tejet miközben folyamatosan kevergetjük. (én ehhez habverőt szoktam használni és akkor nem lesz csomós). Ha jól besűrűsödött a mártás, akkor sózzuk, egy csipetnyi őrölt szerecsendióval fűszerezzük. Lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk a mustárt és a tojás sárgáját is belekeverjük. 
Mindkét szelet kenyérre egy kanálnyi mártást kenünk, egy szelet sonkát teszünk rá majd a sajt következik. Végül összeborítjuk a kenyereket és a kenyérszeletek külsejét megkenjük egy kevés vajjal. Előmelegített sütőben (grill fokozaton) a szendvics mindkét felét megpirítjuk.
A Croque Monsieur ezzel el is készült. Azonban ha a hölgy változatát szeretnénk elkészíteni, mely a Croque Madame névre hallgat, akkor amíg a szendvics sül a sütőben, addig elkészítjük a tükörtojást. Ha megpirult a szendvics, akkor egy kevés mártást kenünk még a tetejére és ráhelyezzük a tükörtojást.
Salátával vagy akár önmagában is fogyaszthatjuk egy tartalmas reggelinek vagy akár vacsorára is, finom borral kísérve.

Készüljünk a Halloweenre 5. Sütés nélküli desszert

Ma van Október 31-e. Halloween napja. Mindenszentek előestéje.

Sokaknak a három ünnep összefolyik. Nem tesznek köztük nagy különbséget, pedig nem csak az időpontok mások, de az egyes hagyományok és a szertartások is. Egy rövid átfogó írás, hogy mindenki tisztábban lásson!

Október 31-e, Mindenszentek előestéje, az angolszász hagyomány szerint ilyenkor elbújnak a szellemek. Úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. 

November 1. Mindenszentek napja, az üdvözült lelkek emléknapja, keresztény ünnep. Nem tévesztendő össze a halottak napjával.

November 2-a, Halottak napja. November 2-án az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekre emlékezünk. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

 

Ha már nem sok időnk marad a sütésre, akkor pár pillanat alatt összeállítható ez a kis poharas desszert a Halloween jegyében.
Nincs hozzá szükség másra csak csokoládé pudingra, amit a poharak aljába kanalazunk és erre tesszük az apróra összetört csokoládés kekszet. Olvasztott csokoládéval felírhatjuk egy natúr kekszre a feliratot. Én egy darabka marcipánból még kis virágokat is készítettem, de ez elhanyagolható.

Készüljünk a Halloweenre 4. Italok

Nem csak ételeket, de italokat is készíthetünk Halloweenre. Most egy-két ötlettel jöttem, hogyan is lehetne őket felszolgálni.
Tetszőlegesen alkoholos és alkoholmentes verzióban is készíthetünk italokat, bólékat.
A poharakat is lehet díszíteni, ez magában is elegendő, de én most az italokat turbóztam fel.
A bólés tálba tehetünk - az utóbbi években nagy népszerűségnek örvendő - gumicukor szemgolyókat.
Készíthetünk szemgolyókat otthon is mégpedig töltött (pl: zöld olíva paprikával töltve) olívabogyókat fagyasszunk le a jégkockatartóban vízzel együtt.
A bólés tálba tehetünk fagyasztott kezet is, amit úgy tudunk kivitelezni, hogy gumikesztyűbe (vagy nejlon) fagyasztunk le vizet. Némi ételszínezékkel még drasztikusabb hatást érhetünk el! ;-)

Készüljünk a Halloweenre 3. Boszorkányujj

A boszorkányujj süti szerintem a legtöbb gasztro blogon (és nem gasztro blogon is) szerepel, nálam eddig még nem kapott helyet, de ami késik az nem múlik. :-) A receptek némi eltérést mutat(hat)nak. Az enyém az Erdei varázslatok blogról való és itt is sok-sok érdekesség olvasható többek között a Halloweenről is. Ha már itt tartunk, akkor a Halloween - süti kapcsolatról és a házról-házra járásról, erről a (külföldi) szokásról is olvashattok, amit szintén ezen a blogon találtam.

Soul cake - léleksütemény
Európa több országában is szokás volt halottak napján (nov. 2.) süteményeket sütni, melyeket aztán vagy vendégeknek, vagy gyerekeknek, vagy pedig a szegényeknek osztottak szét. Ezen édességek receptje faluról falura változott: egyes német források fekete színű tésztáról beszélnek, míg az angol részeken főként zabbal, vagy szárított gyümölcsökkel készült ételről van szó. De a léleksüteményeket általában nem csak egyszerűen szétosztották: a gyerekek és a koldusok házról házra jártak, kis mondókákkal, vagy imákkal és énekekkel a holtak érdekében, melyekért aztán majd megkapták a finomságot. Talán már ebből is többen kikövetkeztethették, hogy a modern "trick or treating" szokását is egyes teóriák erre a hagyományra vezetik vissza. Ám a léleksüteményeknek még jóval nagyobb jelentősége volt, mint a mai gyerekszórakoztató-édességszerző mulatságnak. A holtak érdekében elhangzó imák, énekek, zsoltárok a lelkek halál utáni jó sorsát voltak hivatottak biztosítani. Ezenkívül, az édesség a házba véletlenül betoppanó személynek való ajándékozása arra utalhat, hogy valaha kimondottan azt gondolták, hogy a holtakat magukat etetik így, vagy az őket éppen megszemélyesítő egyéneket. Egy valamivel keresztényebb hit szerint pedig, minden elfogyasztott léleksütemény után egy lélek szabadulást nyer a purgatóriumból. Így már nem is hangzik olyan furcsán az egyik tipikus angol léleksütemény kéregető mondóka legismertebb sora: "A Soul, a Soul, for a Soul Cake" ("Egy lélek, egy lélek, egy léleksüteményért") 

Akkor jöjjön a recept, a Boszorkányujj receptje. Ha nagyon extrémnek tartjátok, akkor lekvár (vér) nélkül is elkészíthetőek. ;-) Más hatás érhető el akkor is ha a mandulákat héj nélkül használjátok fel. Ebben az esetben forró vízbe kell őket áztatni és utána könnyen eltávolítható a héja.
A tészta nagyon finom, elkészíthető belőle más sütemény is! ;-)
Tetszés szerint rakhatunk hozzá akár vanília vagy bármilyen más aromát is. 
 Hozzávalók: 
45 dkg liszt
20 dkg porcukor
25 dkg vaj
2 tojás 
mandula
lekvár (én ribizli lekvárt használtam, de más piros színű lekvár is megteszi)
 
A liszthez adjuk a cukrot és egy csipet sót majd elmorzsoljuk a vajjal. Hozzáadjuk a tojásokat is és alaposan összegyúrjuk a tésztát. 
Kis ujjacskákat formázunk a tésztából (érdemes kis vékony rudacskákat sodorni, ha ilyen kis "csinos" ujjakat szeretnénk készíteni) és késsel mintázzuk ahol szükséges. Az ujjak végét megkenjük lekvárral és belenyomjuk a mandulát.
Az elkészült ujjakat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk és 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük őket. Vigyázzunk, hogy ne nagyon piruljanak meg, mert viszonylag gyorsan megsülnek, nem kell nekik sok idő. 
 

Készüljünk a Halloweenre 2. Sütemények

Miután kikristályosodott az előző bejegyzésben, hogy mit is ünneplünk Halloweenkor és hogyan  íme néhány ötlet, hogy miket készíthetünk a bulira. Első körben süteményeket (mini muffinokat) hoztam, amiket díszítettem. A díszítést a gyerkőcök is élvezni fogják, nem csak a sütemények elfogyasztását, ez biztos! ;-)

Most az alap kókuszos-csokis mini muffin volt, amiknek a tetejét olvasztott csokival megkentem és ezekre ragasztgattam a gumicukor fogsort, a kis töltött csokigolyót (ezek voltak a szemek és szintén olvasztott csokival készítettem neki egy-egy pöttyöt a szemének).
A pókháló olvasztott fehér csokoládéból készült, amihez kis tölcsért készítünk. Akár sütőpapírból is hajtogathatunk hozzá tölcsért vagy mélyhűtőbe való erősebb műanyag tasakból is jól ki lehet nyomni szintén sütőpapírra, majd hűtőbe téve egy rövid időre gyorsan megszilárdul és egyszerűen le lehet szedni a papírról.

Holnap folyt. köv. ismét jövök egy ötlettel! ;-)

Készüljünk a Halloweenre 1. Eredete és hagyományok

Fotó: funmozar.com

Mi meg szoktuk ünnepelni a Halloweent és ilyenkor "batyus" bulit tartunk. Arra gondoltam, hogy összegyűjtögetek egy pár ötletet a héten, de előbb egy kis olvasmány, hogy miről is beszélünk pontosan, amikor a Halloweent emlegetjük:


A halloween ünnep eredete és hagyományai  
 

Halloween éjszakáját sokan amerikai ünnepnek tekintik, ám ennek a különleges alkalomnak a gyökerei régmúlt kelta korokra nyúlnak vissza. Elsősorban az angolszász országokban népszerű, de mára már az egész világon elterjedt – így Magyarországon is. Honnan ered halloween ünnepe és milyen hagyományok kapcsolódnak hozzá?

Halloween ideje

Sokan csak annyit tudnak, hogy októberre esik az angolszász országokban közkeletű ünnep. A “halloweenező” (“tökbulizó”) óvodákban, iskolákban is rendszerint csak arra ügyelnek, hogy valamikor a szóban forgó hónapban, azaz októberben rendezzék meg a tökös rendezvényt. Halloween éjszakája egyébként október 31-ére esik.

Halloween estéjéről a legtöbb embernek jelmezekbe öltözött, édességeket gyűjtögető gyerekek, széles vigyorral világító töklámpások és titokzatos horrorfilmek jutnak az eszébe. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez az egyik legrégibb ünnep, amely az évszázadok során összemosódott római Pomona-nap, kelta Samhain ünnep és a keresztény halottak napjának jegyeit hordozza magában.

Mivel Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a Halloween eredetéről, hagyományairól és szokásairól.

A halloween eredete, története

A halloween eredete egészen a római időkre nyúlik vissza. Amikor a rómaiak elfoglalták a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területeit, a kelták ősi hagyományai keveredtek a rómaiak szokásaival. A kelták egyik legszentebb ünnepe a Samhain volt, amit napisten tiszteletére rendeztek és amelyik egyben az újév, valamit a sötét és hideg évszak kezdetét is jelentette. A kelta hit szerint az újév előestéjén, vagyis október 31-án a napisten a halál és sötétség fogságába került, a halottak lelkei pedig ezen az éjjel vándoroltak a holtak birodalmába. A druidák szent helyeiken gyülekezve áldozatokat mutattak be az isteneknek, és különféle szertartásokkal próbálták távol tartani a szellemeket, megkönnyítve vándorlásukat.

Ez a hagyomány később keveredett több római ünneppel is, mint például a holtak emléknapjával (Felaria vagy Parentalia) és a gyümölcstermést köszöntő Ponoma-nap szokásaival. Ez utóbbi szimbóluma volt a halloween ünnep mai formájában fontos szerepet játszó alma is. A kereszténység terjedésével ezek régi hagyományok nem merültek feledésbe, hanem részleteiben beépültek a római katolikus egyház által tartott mindenszentek és halottak napja ünnepkörbe. A hívők számára október utolsó napja jelentette a legvékonyabb választóvonalat a holtak és az élők világa között. Az  ősi hiedelmek szerint az eltávozott lelkek ezen a napon kelnek útra és próbálnak meg visszatérni az élők világába. A hívek tűzgyújtással, felvonulással ünnepeltek, valamit különféle jelmezekbe öltözve próbálták megtéveszteni a szellemeket, hogy azok maradjanak távol otthonaiktól.

Az ünnep főként a skót, ír, valamint walesi közösségekben maradt fent, a kivándorlók azonban magukkal vitték ezt a hagyományt Észak-Amerikába is, ahol az egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Később – az amerikai kultúra részeként – a világ számos részén elterjedt, és az utóbbi pár évben meglepően híressé vált Nyugat-Európában is. Maga a halloween szó mindenszentek előestéjét jelenti, amely az angol “All Hallows Eve” kifejezés rövidített alakjából alakult ki.

A halloween jelképei

Az idők folyamán talán a töklámpás (Jack-lámpa, angolul Jack-o’-lantern) lett a halloween egyik legfontosabb jelképe, amelynek története szintén kelta eredetű. A monda szerint Jack egy részeges, de éles eszű naplopó volt, akinek sikerült megtréfálnia magát az ördögöt is. Miután a tivornyák végeztével az alvilági figura rendszeresen zaklatta őt, ezért Jack felcsalta egy hatalmas fa tetejére. Miután jó magasra mászott, egy keresztet vésett annak törzsbe, hogy ellenfelét így megakadályozza a lejutásban. Jack később elengedte az ördögöt, de megígértette vele, hogy nem kísérti őt többé. Halálakor a mennyországba csínytevései és haszontalan élete miatt nem engedték be, ám a pokolba sem találhatott otthonra – örök száműzetésre ítéltetett. Jack egy izzó fadarabot vihetett csak magával a pokol tüzéből, hogy ne kelljen vaksötétben kóborolnia. A lángokat egy takarmányrépából (melyet később az amerikaiak sütőtökre cseréltek) kivájt mécsesbe zárta, és a mai napi folytatja bolyongását a mennyország és a pokol kapuja között.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik házról-házra kopogtatva az angol “Trick or treat!” (szabadon fordítva “Csokit vagy csalunk!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. A gyerekek a legtöbb esetben édességet kapnak, de vannak felnőttek akik inkább a “csínyt”, vagyis a játékos fenyegetést választják. A kicsik és nagyok egyaránt változatos, többnyire túlvilági hangulatú maskarákat öltenek magukra és általában baráti társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. Ezt a szokást nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók vitték magukkal és honosították meg az Egyesült Államok területén.

forrás: csaladivilag.hu