Repülős torta Bogó szülinapjára

 

Tegnap már megmutattam, hogy Bogó születésnapjára milyen Verdás torta készült az oviba. Ezt a repülős tortát említettem akkor, ami a családi ünnepléskor került az asztalra.
A nyáron utazott először Bogó repülővel, ami fantasztikus élmény volt számára. Nagyon élvezte minden egyes percét és minden hozzá kapcsolódó részt egészen onnantól kezdve, hogy éjszaka indultunk el otthonról autóval Budapestre, letettük az autót a parkolóba majd mentünk a repülőtérre ahol megnéztünk mindent és vártuk a gép indulását hosszú órákon keresztül. A visszafelé út is hatalmas élmény volt, amit egész nyaralás alatt lehetett várni. :-)) Azóta eltelt már egy pár hónap és szinte nem telik el úgy nap, hogy ne beszélnénk a repülésről. :-)
Így esett a választás a repülős tortára.
Belül fekete erdő ízű volt, amit apa választott.
Felhívnám a figyelmet a fotókon Bogó keze ügyében milyen jármű van! :-)))
Isten éltessen nagyon sokáig drága Bogócám!

Gyertya fújás

Le kell harapni!!! :-)

Verdás torta Bogó 4. születésnapjára az oviba

 

Az én drága gyermekem 4 éves lett. Megünnepelték a szülinapját az oviban is, ahová ezt a tortát készítettem neki. Nem szokásom egyáltalán, hogy vásárolt marcipán figurákat teszek a tortákra, mindig én készítem a figurákat is. Ebben az esetben kivételt tettem, ugyanis a fiatal úr a cukrász nagykerben már ezer éve szemezett ezzel a Verdás gyertyával. Gondoltam, hogy akkor az ovis tortáján meglepem vele. Nagyon örült neki. :-) Kompromisszumot kötöttünk azonban, hogy egy nagyon egyszerű tortát fogok készíteni az oviba, ugyanis a családi születésnapi ünneplésre egy repülős tortát kért Bogó, így egyszerűsítve a hétköznapokat ebben a tortában állapodtunk meg. :-))
Sajnos arra sem volt időm, hogy leporoljam a keményítőtől a tortát...így most csak ilyen fotókkal tudok szolgálni. :-(
Kakaós piskótát töltöttem meg a tortában vaníliás krémmel.

Festett orchideás torta

Nem tagadom, hogy mostanában nagy kedvencem a festett torta. Remélem, hogy nem unjátok már nagyon!? Azért igyekszem én is mindig egy kicsit újat készíteni. Az orchideák adottak voltak, amihez a festést próbáltam egy kicsit igazítani hangulatában és újdonságában.
A torta családon belül kapott szerepet és mégsem készült fotót a belsejéről, pedig már jeleztétek többen is, hogy kíváncsiak vagytok, milyen lehet felszelve. Majd ezentúl igyekszem ilyen fotókat is készíteni, begyűjteni.
Azért elmesélem, hogy belül sima piskótát egy soron trüffel- és egy soron oroszkrémmel (bár mazsola nélkül) töltöttem meg.

 

Hello Kitty torta újratöltve, készítése lépésről lépésre

Úgy gondoltam, megosztom Veletek azt, hogy én hogyan készítem a Hello Kitty tortát. Ugyanis nagyon sokan szoktatok erről a tortáról kérdezni tőlem és szinte mindig a legolvasottabb bejegyzések között van.
Így megmutatom, nincs is benne semmi nagy hókuszpókusz. Igyekszem lépésről lépsésre mindent megmutatni.

Első lépésként válasszuk ki, hogy melyik Hello Kitty figurát szeretnénk elkészíteni. Jelen esetben rá esett a választás:

A kiválasztott képet érdemes felnagyítani (a torta tervezett méretére) majd lehetőség szerint kinyomtatni. Ha nincs lehetőségünk esetleg akkora méretben nyomtatni, emekkora tortát szeretnék, akár 2 darab A4-es papírra is felrajzolhatjuk a körvonalakat.
Ha ezzel megvagyunk, akkor kivágjuk egy ollóval, félretesszük.

Mindig kérdés, hogy hány tojásból, mekkora tepsiben süssük meg. Nyilván ez függ attól, hogy ki mekkora tortát szeretne. Én szeretem 2 részletben megsütni (egyik a feje, másik a teste).
A piskótához recept: síma piskóta, kakaós piskóta (érdemes nyilván a sütőforma méretéhez belőni a tojások számát és ezzel arányosan elkészíteni a piskótát)

Ha megsütöttük a piskótákat és kihűltek, akkor kiszabjuk a figuránkat (jó szolgálatot tesz ha egy-egy fogvájóval rögzítjük a papírt a piskótához) egy éles, recés fogú kés segítségével.
(akkor jutott eszembe, hogy fázis fotókat készítsek, amikor a fejét már kifaragtam, így a testével indul...)

Ez Hello Kitty teste

Ha készen vagyunk és a kívánt krémmel megtöltöttük a tortát, akkor vagy a krémmel (ha olyan fajtát választottunk) vagy vajkrémmel bekenjük a tortát. Érdemes ekkor hűtőbe tenni, hogy dermedjen egy kicsit.

A bevonót megfelelő vastagságúra kinyújtva beburkoljuk vele a tortát.

a feje beburkolva

Én ilyenkor már át szoktam tenni arra a tálcára, ami a torta végső kiérdemelt helye lesz. Azért sem egy rossz ötlet ez, mert a két részből álló tortát rögzíteni fogjuk és később átrakni a végső helyére már rizikósabb, nehogy szétnyíljon vagy bármi rémség történjen vele.
Beburkoljuk a torta alsó részét is, majd ezt erre a tálcára helyezzük.

A láb részénél érdemes még ilyenkor (amíg a bevonó puhább) a lábát jelölni. Óvatosan, hogy ne vágjuk azért át a bevonót.

Rögzíteni a fejét az alsó testét glükóz sziruppal (otthon is elkészíthető házilag, cukor és víz megfelelő arányú összefőzésével) szoktam, de volt már olyan is, hogy vajkrém volt a "ragasztó".

Ha ezzel elkészültünk, akkor kezdődhet a dekorálás.
Először a fejére kerülnek fel a szemek, az orr és a bajszok.
Egy darabka színezett bevonót a kezünkkel a kívánt formára alakítunk, majd elhelyezzük a fején. (egyszerűen, kevés vízzel rögzíthető)

A ruháját tetszőlegesen díszíthetjük. Tehetünk rá akár fodrokat vagy virágokat, cukorgyöngyöket vagy amit csak szeretnénk. Én a szegélyeket egy kis virágos, köves fülbevalóval mintáztam meg.

A legvégén készítettem el jelen esetben a kis virág díszt (az előző Hello Kitty-s tortára masni került) a fejére.

Remélem tudtam hasznos ötletekkel szolgálni ennek a tortának az elkészítéséhez!
Sok szeretettel várom az elkészült tortákról a fotókat! ;-)

Zsolnay levesestál torta

Megint szerencsém volt egy ötletes tortát elkészíteni. Nagyon örülök, amikor nem a megszokott kérés jön és amit már előttem sokan elkészítettek, így kevés új ötlettel lehet előrukkolni. Na, ez a torta tényleg nem ebbe a kategóriába tartozott.
Az Ünnepelt ugyanis nagy gyűjtő, mindenféle porcelánt vásárol, rendszerint az internetről rendelve. Kaptam kinyomtatva egy pár fotót arról, hogy mi is a elképzelés a tortáról. Szó se róla, azért megijedtem egy kicsit, de örömmel mondtam igent a tortára. Végül erre a tálra esett a választásom, igaz a formája egy kicsit öblösebb fazonúra hasonlít (legalább volt is mit enni):

Maga a torta trüffel krémmel volt töltve és egy kevés pörkölt mogyoróval megszórtam szintenként, amit kakaós piskótába töltöttem.
Jót mosolyogtam akkor, amikor jöttek a tortáért és felmerült az az ötlet, hogy becsomagoltatják, mint egy postai küldeményt, mintha valóban egy tálat kapna az ünnepelt. :-)

Fehér-arany torta 50. házassági évfordulóra oroszkrémmel töltve

 

Széles mosollyal az arcomon hallgattam a kérést, hogy 50. házassági évfordulóra készülne ez a torta. Ez két ember életében egy félévszázad közösen eltöltött idő. Olyan hihetetlen... de nem akarom itt nagyon csöpögősre venni a dolgot, mindenesetre őszintén kívánom ezt ebben a Világban mindenkinek, hogy része legyen benne!

A torta mérete lehetőséget adott arra, hogy 3 szépséges emeletben készítsem el erre a fantasztikus ünnepségre a tortát. Az 50. házassági évfordulólót a hagyomány szerint az arany névvel tüntetik ki (eredetileg úgy szól, hogy a házaspár új gyűrűket vásárol, és templomi szertartás keretében újra egymáshoz kötik életüket. A szertartás ünnepi fényét emeli, hogy a menyasszony aranykoronát, a vőlegény pedig aranykoszorút visel), így szerettem volna ha ez a tortán is visszaköszön, amiben szabad kezet kaptam.
A tortát oroszkrémmel kérték, amihez olyan krémet szerettem volna készíteni ami biztosan meg is tartja ezt a pár emeletet mégis kellően habos és könnyű. Így esett a választásom egy fehér csokis alapú krémre (recept alapötlet Farkas Vilmostól, majd továbbfejlesztve). Szerintem is és a "tesztelő táborom" szerint is jól sikerült, így bátran mertem a tortába tölteni.
Nem terveztem, csak minimális díszítést a tortára az arany színeiben, így került egy-egy kézzel festett motívum a torára és egy bross féleség is. Nekem nagyon tetszett az összhang és mondhatom, hogy elégedett voltam a végeredménnyel.
Nagyon-nagyon sok boldogságot kívánok a házaspárnak és még sok közösen eltöltött éveket kívánok!

Hozzávalók az oroszkrémhez:

800 ml tejszín

200 g fehér csokoládé

1 vanília rúd vagy vanília aroma

fél csomag mazsola rumba vagy rum aromába áztatva 

 

A tejszínt folyamatos kevergetés mellett felforralom a vanília kikapargatott magjaival együtt. Ha felforrt, akkor hozzáadjuk a fehér csokoládét, majd kihűtjük a krémet. Érdemes vagy egy éjszakára hűtőbe tenni vagy egy pár órára a mélyhűtőbe. Lényeg, hogy legalább 9 fokosra hűljön a krém, mert csak akkor lehet majd felverni úgy, mint a tejszínt is.

Ha lehűlt a krém, akkor először a legalacsonyabb fokozaton kezdjük el a kézi mixerrel verni, majd ha már egy kicsit elkezd a krém fodrozódni, akkor emelhetünk a fokozaton és így tovább. Lényeges, hogy lassan verjük fel és fokozatosan, mert így a krém nem fog kicsapódni. Ha elértük a megfelelő állagot, akkor a beáztatott mazsolát is hozzákeverhetjük (természetesen lecsöpögtetve) és már tölthetjük is a krémet a tortába.

 

 

 

 

 

Katicás torta

 Egy kislány születésnapjára készült ez a katicás torta. Jó volt, hogy szabad kezet kaptam ugyanis a kikötés csak az volt, hogy virágos is legyen a torta meg legyen rajta katica. Így ezt a tortát álmodtam meg, a legfelső szint tetején egy nagyobb méretű katicával.
Karamell krémmel és diós grillázzsal töltöttem meg a tortát. 

Istanbuli gasztro élmények

Kék Mecset

Volt szerencsénk ellátogatni Istanbulba egy kis városnézésre 1 héttel ezelőtt. Rengeteget tudnék róla mesélni, lenyűgöző az a hely. Egyszerre sokszínű, nyüzsgő (a maga majd 13 millió lakosával!!!) és tele a történelmi csodákkal-alkotásokkal. Az ember azt se tudja merre kapja a fejét és ámulatba ejt garantáltan mindenkit. Arra gondoltam, hogy a blogon a gasztronauta részre fektetném a hangsúlyt, ugyanis elhatároztuk, hogy amit csak lehet megkóstolunk. Annyiban dőlt meg ez az elmélet a gyakorlatban, hogy abban a pár napban, amit eltöltöttünk ebben a csodálatos városban annyi, de annyi finomság van, hogy ember legyen a talpán aki 48 óra alatt nincs tele mindenféle ízzel-étellel és illattal. Annyira sokszínű a gasztronómia, változatos és hangulatos akár az utcáról nyíló-teraszos kis éttermek vagy az utcai árusoknál kapható ételek sokasága. Bár itt-ott egyes leírás óva int az utcai árusoktól (nyilván az eltérő étkezési szokások és más kultúra, fűszerek, stb miatt) azért mi bátrak voltunk és nem is csalódtunk. Annyira finom volt minden étel egytől egyig...

 

 Nem is tudom hol kezdjem. Talán amit leggyakrabban esznek és egy gyorsan kapható utcai étel, az a szezámos kis péksütemény (simit). Ezeknél az árusoknál kapható még más variációban is hasonló péksütemény, pogácsa és édes verzióban is kapható. Láttunk olyan helyet, ahol háromszög sajttal árulták, vagy szendvicsként vagy éppen mogyorókrémmel kenték meg.

Rengeteg helyen árulják a ayran-t, ezt a török joghurtitalt. Hidegen fogyasztják és nem csak éttermekben, üzletekben, de még az újságosnál is úgy árulják, mint az ásványvizet. Leginkább az ivójoghurtra hasonlít és az itthon kapható natúr joghurtra meg a kefír ötvözetére hasonlít, enyhén sós. Nagyon finom.

Az utcán kapható jellegzetesség még a sült gesztenye. Én imádom a sült gesztenyét és ez maga a kánaán volt ebből a szempontból is, hogy szeptemberben sült gesztenyét lehetett enni. Nagyon nagy élmény volt közben amikor ottlétünk alatt először meghallottunk a mellettünk lévő mecset hangszórójából megszólaló müezzin imára hívó hangját. Fantasztikus hangulata van!

 

Nekem ami legjobban tetszett gasztro vonatkozásban Istanbulban az a fűszerpiac.Mind a hangulata, mind a látvány, az illatok, a színek, a pezsgés, a sok újdonság. Nem tud az ember elég nagyot szippantani ebből az egészből, hogy az valóban elég legyen... beszéljenek a képek:

 

 

méz

különböző ízesítésű olajok

 A törököknek nem csak a kávézási, de a teázási szokásuk is érdekes. Egész nap teázó férfiakat látni. Ha kellett, akkor keményen dolgoztak, de időt mindig szakítottak a teázásra. Az utcán pihenő férfiak is teáztak miközben az imagyöngyöt morzsolgatták a kezükben. Amerre néztem, tea, tea, teázók, a különleges fomájú teás poharak, teát szállító "pincér" és még több tea. Mi akkor kóstoltuk meg, amikor az ázsiai oldalra hajóztunk át. Cukorral, de citromlé nélkül isszák. Természetesen a hajón is volt tea, ahogy mindenhol máshol. Még az utcán is kapható volt. További érdekességek a török teázási szokásokról: ITT

A török kávézás is nagyon régi szokás és nagyon nagy hagyománya van. Az istanbuli kávéházakat tartják a párizsi kávéházak elődjének. Egészen máshogyan készítik és isszák a kávét mint mi. Részletes leírás: ITT. (érdemes és érdekes is, olvassátok el) Röviden a lényege az, hogy a nagyon finomra őrölt kávét zaccal együtt szolgálják fel a csészébe. Fogyasztás előtt várni kell egy kis ideig, amíg leülepszik és előre jelezni ha cukorral kérjük, mert akkor úgy készítik el.

zacc a kávé alján, amiből jósolni is szoktak

Ami még szintén jellemző és mindenben fellehető volt, az a pisztácia. Kapható natúr változatban, sós változatban, süteményekben, édességekben és kifogyhatatlan a variációk száma. Ők még a baklavát is készítik pisztáciával. A baklava egy rétes tésztából készülő édesség, amelyhez diót, csokoládét és pisztáciát adnak majd egy mézes-cukros sziruppal itatják át. Édes, mint a legtöbb édességük és ragadós. Ott van még a halvah, ami egy mézes szezám pasztából és mogyoró meg egyéb olajos magvak krémjéből álló édesség.
A cukorból és keményítőből álló édesség a Turkish Delight. Zselés állagú, kis kockákra vágják és kapható mindenféle ízben: mogyorós, pisztáciás, fahéjas, mentás, különféle gyümölcsös...

bal alsó sarokban a fotón a halvah

jobb alsó sarokban és a tál alatt látható a Turkish Delight

 De ami nálam mindent vitt, az a sütlac. Egy krémes állagú tejberizs vagy rizspuding, aminek a teteje égettre sült. Mennyei!!! Életem egyik legjobb desszertje! Rengeteg hasonló állagú és stílusú ilyen pudingféleség is volt még. A variációk száma itt is kimeríthetetlen.

Rengeteg van, amit nyilván nem is kóstoltunk, mert képtelenség lett volna.

 

a sütlac. előtte és utána 3 perccel :-)

 Nagyon finom sajtokat ettünk, főleg juhtejből készülnek.

Utcán árulták a kagylót is, citrommal fogyasztották:

Nagyon finom volt a fekete olajbogyó is, ami olyan volt, mintha aszalt lenne. Eddig ilyen változatban még nem kóstoltam sehol.

Előételnek és egyszerű fogásnak számít a meze. Többféle étel lehet. Amit mi kóstoltunk azon voltak szószok és amit be tudtunk azonosítani, pl: dolma (rizzsel vagy hússal töltött szőlőlevél, padlizsán vagy paprika), a cacık (tzatziki), a haydari (fokhagymás joghurtos), humusz (szezám mag, csicseriborsó, fokhagyma, olívaolaj és citromlé) és még valami zöldséges történet, enyhén csípősen és igazán jó füstös ízű padlizsánkrém.

Kóstoltunk marhahússal készült ételeket is ételeket is. Egy enyhén csípős gombás paradicsomos ragusat (nem emlékszem már, hogy mi volt a neve) és egy padlizsánnal készült ételt is.
A csirkehúsos étel is nagyon jól volt elkészítve. Spenóttal, karfiollal és répával volt töltve, besamel mártással leöntve.

 

Az utcán kapható ételek közül kihagyhatatlan a kebab (vagy kebap), a döner. Kibogozni is nehéz hány féle verzió van. Készülhet csirke, marha és bárány hússal is. Vallásuk miatt sertéshúst nem fogyasztanak. 

Érdemes megkóstolni a halas szendvicset is, ez igazi istanbuli specialitás. Kompállomáson kapható (mint utóbb kiderült nem mindegyiken, mi a Galata toronynál lévőnél vettük).

 

Írtam már máskor is, hogy imádok idegen országban piacra járni. Ott tényleg bele lehet látni az adott országba. Itt is jártunk és érdekességeket is láttunk:

füstölt birkafej...

 Az utcán árultak frissen facsart gyümölcsleveket is:

gránátalma frissen facsarva

Rengeteg dolog volt még amit ki szerettünk volna próbálni, de aztán elértünk arra a pontra, hogy már egy falat sem fért... remélem, hogy lesz még alkalmam újra elmenni és bepótolni mindent, ami kimaradt.

Csodálatos és varázslatos hely!

Jut eszembe, még a macsekok is a nyugalom szigetén élnek itt és kiemelt szerepük van. Macska az étteremben, macska a mérlegen a piacon, macska az üzletben, macska a párnán, az ékszerek között, macska mindenhol. :-)))

Remélem tetszett Nektek is ez a kis kirándulás a fotókon keresztül Törökországba. ;-)