Japán székes torta

Az egyik kedves kollegám nyugdíjas búcsúztatójára készítettem ezt a tortát.
A japán széknek ebben az esetben története van vagyis egy sajátos szóalkotás a történetben. Robi olvasott egy cikket még anno arról, hogy a japán nagy cégeknél végeztek egy felmérést arról, hogy ha a dolgozók ebéd után alszanak egy órát, sokkal hatékonyabban megy a délutáni munkavégzés. Így a dolgozóknak biztosítottak egy magas támlás, lábtratós széket amiben ezt a délutáni pihenőidőt eltölthetik. Robi ezen felbuzdulva hosszú éveken keresztül "győzködte" a közvetlen főnkséget, hogy márpedig a statisztika ott is azt mutatta ki Japánban, hogy ez igenis hatékony dolog a munka elvégzése szempontjából (is), nálunk is be kellene vezetni. :-) Innen az elnevezés: japán szék.

Amikor ötleteltünk azon, hogy milyen torta legyen akkor ez bevillant. Egy kényelmes fotelt formáztam meg marcipánból japán szék gyanánt. A lábtratójára ráítam japánul azt, hogy szék majd az egészet egy lépcsőre emlékeztető emelet legtetejére tettem. Természetesen egy vízmérce is helyet kapott a tortán, amit tragantból készítettem el, jelezve rajta az évszámokat. A jó megfigyelő még bakit is talál rajta (ez volt a találós kérdés, csak utána lehetett felvágni a tortát) :-)))

Robinak sok-sok ilyen "aranyköpése", mondása, története volt és ezek közül választottuk a szöveget a tortára. Sok olyan számítógépes programot írt és készített, ami a munkákat jelentősen megkönnyítette (nem mellékes az sem, hogy én is nagyon sokat tanultam Tőle, amiért mindig hálás leszek és nagyon sokat segített nekem). Mivel szoros viszonyban állt a számítógéppel-ami elég sokszor feladta és inkább pihenni volt kedve, mintsem dolgozni-, így fordította át saját értelmezésében Madáchnak Az ember tragédiájából ismertté vált gondolatát mi szerint ...a gép pihen, az alkotó forog. :-) A tortára erre utalva írtuk azt, hogy "Most már a gép forog, az Alkotó pihen".
Örülök, hogy én is dolgozhattam együtt Robival és azt hiszem, hogy minannyiunk nevében köszöntete mondhatunk neki.