Azt a levendulát használtam hozzá, amit egy kedves kolleganőmtől kaptam (akitől szintén az erkélyen gyönyörűen növekvő koktélparadicsom palántákat is kaptam), most először viszont ételben is kipróbáltam. Ami nálunk lehet újdonság, hiszen a hazájában-Dél-Franciaországban és Provence-ban-a levendula jelképpé vált és nagyon sok mindenben felhasználják. Ételekben is, nem csak gyógyászati célokra (görcsoldó, fejfájás csillapító, idegnyugtató hatású, alvászavarra, reumás fájdalmakra is használható többek között).
Nem mondom, hogy nem volt szokatlan a süteményben, de szerintem mindenkinek ízlett. (egyből dupla adaggal indítottam, de nem maradt belőle ;-) ) Én valamivel kevesebb levendulát használtam ugyan a receptben előírtnál, hogy nehogy parfüm ízű sütit falatozzunk, de azt hiszem, hogy ez a mennyiség is kellően elég volt és a citromhéjjal remek párost alkottak a puha-omlós tésztában, csillogó cukorral a tetején. Ajánlom mindenkinek kipóbálásra és nem csak azért, mert finom, hanem, mert érdekes is.
6,5 dkg kristálycukor
1 evőkanál szárított levendulavirág (én a dupla adaghoz 1,5 evőkanállal használtam)
14 dkg vaj
1 teáskanál reszelt citromhéj (1 citrom reszelt héja volt benne nálam a dupla adagban)
24 dkg liszt
3 tojássárgája
1 csésze kristálycukor a kekszek díszítéséhez
A szobahőmérsékletű vajat a cukorral és a levendulával habosra keverem, majd a tojások sárgáit egyenként hozzádolgozom a robotgéppel. Belekeverem a cirtomhéjat és a lisztet is, majd kézzel alaposan összegyúrom és fél órát pihentetem a hűtőben.
kb fél-1 cm vastagra nyújtom a tésztát és tetszőleges formával kiszaggatom, kristálycukorban megforgatom őket (jobban mondva csak a sütik tetejét) és sütőpapírral bélelt tepsibe téve, előmelegített sütőben megsütőm őket.
Nálam 160 fokon kb 10-15 percig sültek, de kellett őket lesni, mert gyorsan elkezdett a vége felé barnulni a szélük.
6 megjegyzés:
Nagyon érdekes íze lehet a sütinek a levendulától.
Majd kipróbálom én is :)
Egy ideje én is kacérkodom a gondolattal - mármint levendulás sütit sütni. Megkérdezném, hogy a virágot csak úgy teszed bele, ahogy lemorzsolod a száráról? Köszi előre is!
Finom lehet.
Köszi lányok!
Gerdi! Igen, úgy tettem bele, ahogy a szárról leszedtem. Próbáld ki, nagyon finom!
A levendulával kapcsolatban én is tartottam az illatosító-érzéstől, de aztán kipróbáltam lekvárban és jóóó volt. :)) Kekszben még nem kóstoltam, ideje lesz azt hiszem. Jópofa ez a cukrozott felszín is, már láttam korábban ilyet, de még nem próbáltam ki, mert mindig azt látom a lelki szemeim előtt, hogy én leszek az első, akinek karamellizálódni fog a cukorszórás. :D
CSipet! Én is féltem ettől a cukor szórástól, de meg sem mozdult rajta a cukor, látod. :-)
Megjegyzés küldése