Istanbuli gasztro élmények

Kék Mecset

Volt szerencsénk ellátogatni Istanbulba egy kis városnézésre 1 héttel ezelőtt. Rengeteget tudnék róla mesélni, lenyűgöző az a hely. Egyszerre sokszínű, nyüzsgő (a maga majd 13 millió lakosával!!!) és tele a történelmi csodákkal-alkotásokkal. Az ember azt se tudja merre kapja a fejét és ámulatba ejt garantáltan mindenkit. Arra gondoltam, hogy a blogon a gasztronauta részre fektetném a hangsúlyt, ugyanis elhatároztuk, hogy amit csak lehet megkóstolunk. Annyiban dőlt meg ez az elmélet a gyakorlatban, hogy abban a pár napban, amit eltöltöttünk ebben a csodálatos városban annyi, de annyi finomság van, hogy ember legyen a talpán aki 48 óra alatt nincs tele mindenféle ízzel-étellel és illattal. Annyira sokszínű a gasztronómia, változatos és hangulatos akár az utcáról nyíló-teraszos kis éttermek vagy az utcai árusoknál kapható ételek sokasága. Bár itt-ott egyes leírás óva int az utcai árusoktól (nyilván az eltérő étkezési szokások és más kultúra, fűszerek, stb miatt) azért mi bátrak voltunk és nem is csalódtunk. Annyira finom volt minden étel egytől egyig...

 

 Nem is tudom hol kezdjem. Talán amit leggyakrabban esznek és egy gyorsan kapható utcai étel, az a szezámos kis péksütemény (simit). Ezeknél az árusoknál kapható még más variációban is hasonló péksütemény, pogácsa és édes verzióban is kapható. Láttunk olyan helyet, ahol háromszög sajttal árulták, vagy szendvicsként vagy éppen mogyorókrémmel kenték meg.

Rengeteg helyen árulják a ayran-t, ezt a török joghurtitalt. Hidegen fogyasztják és nem csak éttermekben, üzletekben, de még az újságosnál is úgy árulják, mint az ásványvizet. Leginkább az ivójoghurtra hasonlít és az itthon kapható natúr joghurtra meg a kefír ötvözetére hasonlít, enyhén sós. Nagyon finom.

Az utcán kapható jellegzetesség még a sült gesztenye. Én imádom a sült gesztenyét és ez maga a kánaán volt ebből a szempontból is, hogy szeptemberben sült gesztenyét lehetett enni. Nagyon nagy élmény volt közben amikor ottlétünk alatt először meghallottunk a mellettünk lévő mecset hangszórójából megszólaló müezzin imára hívó hangját. Fantasztikus hangulata van!

 

Nekem ami legjobban tetszett gasztro vonatkozásban Istanbulban az a fűszerpiac.Mind a hangulata, mind a látvány, az illatok, a színek, a pezsgés, a sok újdonság. Nem tud az ember elég nagyot szippantani ebből az egészből, hogy az valóban elég legyen... beszéljenek a képek:

 

 

méz

különböző ízesítésű olajok

 A törököknek nem csak a kávézási, de a teázási szokásuk is érdekes. Egész nap teázó férfiakat látni. Ha kellett, akkor keményen dolgoztak, de időt mindig szakítottak a teázásra. Az utcán pihenő férfiak is teáztak miközben az imagyöngyöt morzsolgatták a kezükben. Amerre néztem, tea, tea, teázók, a különleges fomájú teás poharak, teát szállító "pincér" és még több tea. Mi akkor kóstoltuk meg, amikor az ázsiai oldalra hajóztunk át. Cukorral, de citromlé nélkül isszák. Természetesen a hajón is volt tea, ahogy mindenhol máshol. Még az utcán is kapható volt. További érdekességek a török teázási szokásokról: ITT

A török kávézás is nagyon régi szokás és nagyon nagy hagyománya van. Az istanbuli kávéházakat tartják a párizsi kávéházak elődjének. Egészen máshogyan készítik és isszák a kávét mint mi. Részletes leírás: ITT. (érdemes és érdekes is, olvassátok el) Röviden a lényege az, hogy a nagyon finomra őrölt kávét zaccal együtt szolgálják fel a csészébe. Fogyasztás előtt várni kell egy kis ideig, amíg leülepszik és előre jelezni ha cukorral kérjük, mert akkor úgy készítik el.

zacc a kávé alján, amiből jósolni is szoktak

Ami még szintén jellemző és mindenben fellehető volt, az a pisztácia. Kapható natúr változatban, sós változatban, süteményekben, édességekben és kifogyhatatlan a variációk száma. Ők még a baklavát is készítik pisztáciával. A baklava egy rétes tésztából készülő édesség, amelyhez diót, csokoládét és pisztáciát adnak majd egy mézes-cukros sziruppal itatják át. Édes, mint a legtöbb édességük és ragadós. Ott van még a halvah, ami egy mézes szezám pasztából és mogyoró meg egyéb olajos magvak krémjéből álló édesség.
A cukorból és keményítőből álló édesség a Turkish Delight. Zselés állagú, kis kockákra vágják és kapható mindenféle ízben: mogyorós, pisztáciás, fahéjas, mentás, különféle gyümölcsös...

bal alsó sarokban a fotón a halvah

jobb alsó sarokban és a tál alatt látható a Turkish Delight

 De ami nálam mindent vitt, az a sütlac. Egy krémes állagú tejberizs vagy rizspuding, aminek a teteje égettre sült. Mennyei!!! Életem egyik legjobb desszertje! Rengeteg hasonló állagú és stílusú ilyen pudingféleség is volt még. A variációk száma itt is kimeríthetetlen.

Rengeteg van, amit nyilván nem is kóstoltunk, mert képtelenség lett volna.

 

a sütlac. előtte és utána 3 perccel :-)

 Nagyon finom sajtokat ettünk, főleg juhtejből készülnek.

Utcán árulták a kagylót is, citrommal fogyasztották:

Nagyon finom volt a fekete olajbogyó is, ami olyan volt, mintha aszalt lenne. Eddig ilyen változatban még nem kóstoltam sehol.

Előételnek és egyszerű fogásnak számít a meze. Többféle étel lehet. Amit mi kóstoltunk azon voltak szószok és amit be tudtunk azonosítani, pl: dolma (rizzsel vagy hússal töltött szőlőlevél, padlizsán vagy paprika), a cacık (tzatziki), a haydari (fokhagymás joghurtos), humusz (szezám mag, csicseriborsó, fokhagyma, olívaolaj és citromlé) és még valami zöldséges történet, enyhén csípősen és igazán jó füstös ízű padlizsánkrém.

Kóstoltunk marhahússal készült ételeket is ételeket is. Egy enyhén csípős gombás paradicsomos ragusat (nem emlékszem már, hogy mi volt a neve) és egy padlizsánnal készült ételt is.
A csirkehúsos étel is nagyon jól volt elkészítve. Spenóttal, karfiollal és répával volt töltve, besamel mártással leöntve.

 

Az utcán kapható ételek közül kihagyhatatlan a kebab (vagy kebap), a döner. Kibogozni is nehéz hány féle verzió van. Készülhet csirke, marha és bárány hússal is. Vallásuk miatt sertéshúst nem fogyasztanak. 

Érdemes megkóstolni a halas szendvicset is, ez igazi istanbuli specialitás. Kompállomáson kapható (mint utóbb kiderült nem mindegyiken, mi a Galata toronynál lévőnél vettük).

 

Írtam már máskor is, hogy imádok idegen országban piacra járni. Ott tényleg bele lehet látni az adott országba. Itt is jártunk és érdekességeket is láttunk:

füstölt birkafej...

 Az utcán árultak frissen facsart gyümölcsleveket is:

gránátalma frissen facsarva

Rengeteg dolog volt még amit ki szerettünk volna próbálni, de aztán elértünk arra a pontra, hogy már egy falat sem fért... remélem, hogy lesz még alkalmam újra elmenni és bepótolni mindent, ami kimaradt.

Csodálatos és varázslatos hely!

Jut eszembe, még a macsekok is a nyugalom szigetén élnek itt és kiemelt szerepük van. Macska az étteremben, macska a mérlegen a piacon, macska az üzletben, macska a párnán, az ékszerek között, macska mindenhol. :-)))

Remélem tetszett Nektek is ez a kis kirándulás a fotókon keresztül Törökországba. ;-)